Az embriotranszfer utan 14 napig kell varni, hogy kideruljon, terhes vagy-e. Szombat reggelig.

Ket het alatt az ember sokszor elkepzeli, milyen lesz meglatni a terhessegi tesztet. Mit fogok latni, es hogy fogok reagalni. Turelem rozsat terem, fuj, de utaltam ezt a mondas. De komolyan, ahogy oregszem, erre jobban ertem, hogy a turelem ereny, es azt is, hogy nem mindekie, mert nehez. Viszont nem ertem azokat, akik elobb megprobaljak megnezni az eredmenyt, nekem nem problema, varok, setalok a parkban, teletem az idot.

Januarban uzleti utra megyek Kolumbiaba, D azt mondta az elmult szombaton, nezzuk meg, hogy a zika virus meg aktiv-e ott, mert ha terhes leszek, nem mehetek. Erre egyaltalan nem gondoltam, de amint kimondta, megdobbant a szivem - vazze, tenyleg nem mehetek, hiszen terhes leszek. Hogyan mondom meg a fonokomnek?

Az utolso heten egyedul vagyok, D uzelti uton van Indiaban, egyedul maradtam. Egyedul maradtam az idegorlo varakozas masodik feleben, minden este kimegyek a parkba setalni, a hidegbe, a sotetbe, nekem ez a meditacio, hogy ne zakkanjak meg egyedul. Meg vasarnap beadom magamnak az utolso injekciot, csutortokon az utolso gyogyszert. VEGE - nagy betuvel, felkialtojelekkel.

Szerdan magamtol felkelek, tudom, hogy nagyon koran van, meg nem kellene. Minden elozetes gondolkozas nelkul, egyszer csak azt a bizonyossagot erzem, hogy terhes vagyok. Nem volt jo ez a ket het, bar elotte nagyon osszeszedtem magam fejben, most nehanyszor szetcsusztam, es egyszer csak tisztan, ketseg kivul megszolalt az a bizonyos belso hang. Terhes vagyok! Az intuicio, amit annyira kerestem es meg akartam talani. Csutortokon ugyanez. Penteken is. Megszolat Isten, uzent az univerzum. Boldog vagyok.

Szombaton felkelek 4:30-kor, tudom, hogy nem tudok tovabb aludni, eljott az ido. Nezem, ahogy a teszt felszivja magat, es ahogy valtozik a szine. Kevesbb mint egy perc, de ehhez az egy perchez iszonyu batorsag kell, nezem a tesztet. Egy csik. Becsukom a szemem, kinyitom megint, egy csik. Atfut az agyamon, hogy nem lehet, hogy ez olyan, mint regen azok a vonalzok, amiken valtozott a minta, ahogy forgattad, hogy lepkebol virag lett, hogy ha mas szogbol nezem, akkor ez megis csak ket csik. Vagy mint a gagyi amerikai filmekben, hogy eloszor egy csik, de ot perc mulva megjelenik a masodik. Es mivel felnott, intelligens no vagyok, tudom, hogy ezt bizony barhonnan is neznem, barmennyit is varnek, ez csak egy csik. Voltam mar itt korabban. 

Kell ot perc mire a vizualis inger a szemem keresztul eljut az agyamig, es onnan eler a szivemig. Nem vagyok terhes, megint nem. Elkezdek sirni.